가사
[verse]
Máté Balázs, ki hétköznap meghal,
Hétvégén éled ujjá, s újra tapasztal,
Fájóan marasztal...
[verse]
Több italt, mint hírességet kedvel ő,
Élvezi minden kortyát, a hétvégi nagymenő!
Ez a nap egy végtelen esztendő...
[verse]
Társaságban vidám, s nem szomjazik.
Barátai őt, már túl jól ismerik,
Hétvégén éltetik, aztán, temetik...
[Chorus]
De minden szombat este, tűzből támad fel újra teste.
A jéger oltja parázsló torkát, s rálép majd az útra, hogy az eget a szárnyával belobbantsa!
[verse]
Balázs lépteit semmi sem gátolja, nem sétál ő... megoldja!
Naptár nélkül él, még sincs időpontja, Kérdezem én, hogy a szülinapokat neki valaki megsúgja???
[verse]
Hétfőn lép át a szállók kapuján,
Porló testét szél hordja messzire, nézünk rá bután.
Szemében a jövőt látni, már évekkel előre,
Időtlen lélek, mely a pillanatokat nem teszi tönkre.
[Bridge]
Balázs, ki életben több, mint egy lélek és egy test, Örökké ég, mint egy főnix, kit egy festő, egy koszos vászonra szépre fest.
[Chorus]
Máté Balázs, ki a holtak közül támad fel,
Szombat este lángok között kel újra fel.
Sör hűsíti lángját, míg hajnal nem virrad,
Balázs, ki újra él, megkérdezi:
Ezt megittad?
Ugye ezt megiszod még?
[Solo]
[Chorus]
De minden szombat este, tűzből támad fel újra teste.
Az éj fekete egét szárnyával vörösre színezte.
A jéger oltja lángoló torkát, s rálép majd az útra, hogy az éjszaka sötétjét újra meg újra meg újra begyújtsaaaa!
[Solo]
[Interlude]
Mikor a hétvége után újra eljön a halál...
Teste, lelke kigyullad, lángba borul... Égve száll...
A magasból aztán a földre hull... Ismét hamuvá vál...
Ő Balázs! A hétvégi.. Főnix madár...
[Solo]
[End]
[Interlude]
Mikor a hétvége után újra eljön a halál...
Teste, lelke kigyullad, lángba borul... Égve száll...
A magasból aztán a földre hull... Ismét hamuvá vál...
Ő Balázs!?
A hétvégi... Főnix madár...
[Solo]
[End]
