Az igazságtalanság

(Verze 1) Az utcákon sétálva érzem a fájdalmat, Az igazságtalanság mindent eláraszt. Szegények és gazdagok, a szakadék mély, A rendszer hibás, az élet kemény. Könnyek az arcokon, reményvesztett tekintet, A hatalom csak nevet, a nép megint veszítet. Az igazság messze van, mint egy távoli álom, De a szívemben érzem, nem maradok tétlen. (Refrén) Ez az igazságtalanság, amit mind látunk, A világ kiált, de mi még mindig várunk. Fel kell állnunk, harcolnunk kell érte, Mert az igazságért élni, az a mi végzetünk. (Verze 2) A szavak hatalmasak, a tettek még nagyobbak, Az elnyomottak hangja végül szárnyra kap. Az utcákon tüntetünk, a szabadságért küzdünk, A jövőnkért harcolunk, sosem tétlenül ülünk. A korrupt rendszer ellen, mind összefogunk, A szívünkben a tűz ég, és soha nem lankadunk. A remény világít, mint egy fény az éjben, Az igazságért élünk, és harcolunk érte. (Refrén) Ez az igazságtalanság, amit mind látunk, A világ kiált, de mi még mindig várunk. Fel kell állnunk, harcolnunk kell érte, Mert az igazságért élni, az a mi végzetünk. (Bridge) A változás szele fúj, érezzük mind, Az igazság harcosai vagyunk, itt van az időnk. A szavaink fegyverek, a tetteink szárnyak, Az igazságtalanság ellen, mindent megpróbálunk. (Refrén) Ez az igazságtalanság, amit mind látunk, A világ kiált, de mi még mindig várunk. Fel kell állnunk, harcolnunk kell érte, Mert az igazságért élni, az a mi végzetünk. (Outro) Az igazság útján járva, sosem tévedünk, A reményben élve, mindent elérhetünk. Az igazságtalanság ellen, együtt harcolunk, Egy jobb világért élünk, és soha nem hagyjuk abba.