Lyrics
Magányos éjszakák öleltek át sorban,
Mikor megláttalak hittem még a sorsban.
Te vagy a be nem gyógyult seb
a soha el nem múló heg
te vagy az összetört tükör kép,
te vagy az öklömön a vér
de a kezem nyúl feléd
és már majdnem hozzád ér,
és már majdnem hozzád ér...
Mosolyod felém a leghalálosabb méreg,
te voltál a ragadozó, én a féreg,
Hazudom magamnak hogy nem érdekel,
Hiába nyújtózkodom, őt nem érem el.
adj válaszokat, hogy mit rontottam el,
Csak azt ne kérd, hogy felejtselek el.
Te vagy a be nem gyógyult seb
a soha el nem múló heg
te vagy az összetört tükör kép,
te vagy az öklömön a vér
de a kezem nyúl feléd
és már majdnem hozzád ér,
és már majdnem hozzád ér...
(te vagy az öklömön a vér
te vagy minden álmatlan éj
a gondolatok között a szép)
te vagy a bennem élő rák,
aki belülről élve rág,
te vagy a szike ami vág,
minden öngyilkos vágy,
végtelen a végzet,
te voltál a vég.
te vagy a bennem élő rák,
aki belülről élve rág,
te vagy a szike ami vág,
minden öngyilkos vágy,
te vagy az öklömön a vér
te vagy minden álmatlan éj
a gondolatok között a szép
Te vagy a be nem gyógyult seb
a soha el nem múló heg
te vagy az összetört tükör kép,
te vagy az öklömön a vér
de a kezem nyúl feléd
és már majdnem hozzád ér,
és már majdnem hozzád ér...
Mosolyod felém a leghalálosabb méreg,
te voltál a ragadozó, én a féreg,
Hiába nyújtózkodom, őt nem érem el.
adj válaszokat, hogy mit rontottam el,
adj válaszokat, hogy mit rontottam el,
(adj válaszokat, hogy mit rontottam el,)
(adj válaszokat, hogy mit rontottam el,)
(adj válaszokat, hogy mit rontottam el,)
Outro:
te vagy a bennem élő rák,
aki belülről élve rág
te vagy az öklömön a vér
te vagy minden álmatlan éj
a gondolatok között a szép
Te vagy a be nem gyógyult seb
a soha el nem múló heg