가사
[melodic instrumental intro]
[verse1]
Várakozással teli múltban,
Ki nem mondott mondatok mindenhol;
Vágyaim mélyén élő szürke kútban
Tudatom magától félretol.
[verse2]
Mit tehetnék? - fájón kérdezem:
Alattam a határtalan mélység,
A koszos, feltörő csukott-lélegzet,
Mint alkonyatkor eltűnt kékség.
[melodic instrumental interlude]
[verse3]
Létem, mint egy fekete lepel,
Mely nem éri el békés otthonom,
Magányomon szétterül s fojtón elfed,
Mint arcomra tett ezüst-kezek.
[verse4]
Most talán beborít teljesen:
Mint márvány-nimfák féltőn, kegyesen
A megismerhetetlen álom-folyam;
S átkúszik rajtam türelmesen.
[melodic instrumental interlude]
[bridge]
Csukott kapukon átugrálva
Érkezik meg hozzám a rettenet,
Dacolva hideg széllel, akarattal,
Bezárja magát s nem enged el.
[pre-chorus]
Én mégis keresek s kutatok,
El nem feledve szíved melegét,
Fényévekre kívánságom vizétől,
A lélek-útvesztő közepén.
[chorus]
Életem, mint monoton rejtély,
Fogva tart, mint egy haldokló lepkét;
Most szabadságot s oly örömöt remél,
Mely a végén talán feleszmél.
Óóó, feleszmél.
[guitar solo]
[chorus]
Életem, mint monoton rejtély,
Fogva tart, mint egy haldokló lepkét;
Most szabadságot s oly örömöt remél,
Mely a végén talán feleszmél.
Óóó, feleszmél.
[interlude]
[chorus]
Életem, mint monoton rejtély,
Fogva tart, mint egy haldokló lepkét;
Most szabadságot s oly örömöt remél,
Mely a végén talán feleszmél.
Óóó, feleszmél.
[chorus]
Életem, mint monoton rejtély,
Fogva tart, mint egy haldokló lepkét;
Most szabadságot s oly örömöt remél,
Mely a végén talán feleszmél.
Óóó, feleszmél.
[instrumental outro]
[end]
[chorus]
Életem, mint monoton rejtély,
Fogva tart, mint egy haldokló lepkét;
Most szabadságot s oly örömöt remél,
Mely a végén talán feleszmél.
Óóó, feleszmél.
[instrumental outro]
[end]
