Napkelte

[Chorus] Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel. ..még élek.. Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel. [Verze] Karikás a szemem és nem tudod mi van velem. El akartam mesélni, de abba haltam bele, ahogy néztél, az érzés, a mellkasomban ég még! Ez egy hullámvasút, ami lent ragadt a mélyén! De nem vagyok szomorú! Ezt haggyuk, túl bonyolult. Megértettem már, csak fájdalmat okozunk... Visszahúz a múltba de az emlék is kifakult. Mára aki vissza néz a tükörből egy nyomorult. [Bridge] Nézem, ahogy felkel a nap és odavágyom, várom, hogy az öröm újra megtaláljon. Fázom, egyedül te voltál a világon... Nincs másom! [Chorus] Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel. ..még élek.. Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel. [Verze] Fekete színű még az ég, de látszik már a horizont. Hidegen élem éveim, csak álmomban látom viszont. Vörösen izzó felhőket a szerelemnek képzelem; minden közös emléket a nepkeltében égetek! Kicsinál és fáj, fáj! Az utolsó emlék. Egész éjjel vártál, csak, hogy véget vessél. A kapcsolaunknak, a közös kalandunknak, Inni fogok éjjel, a dolgok majd alakulnak. [Bridge] Nézem, ahogy felkel a nap és odavágyom, várom, hogy az öröm újra megtaláljon. Fázom, egyedül te voltál a világon... Nincs másom! [Chorus] Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel. ..még élek.. Kint ülök egyedül, a napfelkeltét nézem. Fáradtak a szemeim érzem. Semmit nem aludtam az éjjel.