Lyrics
(Ref.)
Márvány és beton, ütemes léptek,
Kőművesek, aki sosem állnak meg,
Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak,
Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(1. versszak)
Cement por és mozaik, a kezükben varázslat,
Falakat emelnek, mint a városok kastélyait,
Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem,
A kőművesek, akik soha nem félnek.
(Ref.)
Márvány és beton, ütemes léptek,
Kőművesek, aki sosem állnak meg,
Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak,
Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(2. versszak)
Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek,
A kőművesek, akik elindítják a lendületet,
Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek,
Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok.
(Ref.)
Márvány és beton, ütemes léptek,
Kőművesek, aki sosem állnak meg,
Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak,
Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (1. versszak) Cement por és mozaik, a kezükben varázslat, Falakat emelnek, mint a városok kastélyait, Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem, A kőművesek, akik soha nem félnek. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (2. versszak) Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek, A kőművesek, akik indítják a lendületet, Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek, Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (1. versszak) Cement por és mozaik, a kezükben varázslat, Falakat emelnek, mint a városok kastélyait, Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem, A kőművesek, akik soha nem félnek. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (2. versszak) Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek, A kőművesek, akik indítják a lendületet, Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek, Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (1. versszak) Cement por és mozaik, a kezükben varázslat, Falakat emelnek, mint a városok kastélyait, Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem, A kőművesek, akik soha nem félnek. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (2. versszak) Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek, A kőművesek, akik indítják a lendületet, Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek, Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (1. versszak) Cement por és mozaik, a kezükben varázslat, Falakat emelnek, mint a városok kastélyait, Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem, A kőművesek, akik soha nem félnek. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (2. versszak) Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek, A kőművesek, akik indítják a lendületet, Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek, Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
(Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (1. versszak) Cement por és mozaik, a kezükben varázslat, Falakat emelnek, mint a városok kastélyait, Szívükben lángol a szenvedély, a munka és a küzdelem, A kőművesek, akik soha nem félnek. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek. (2. versszak) Mint szimfonikus szerkezetek, a városok zenélnek, A kőművesek, akik indítják a lendületet, Megtapasztalt kéz és érzékeny szemek, Az építészet művészei, akiknek nincsenek határok. (Ref.) Márvány és beton, ütemes léptek, Kőművesek, aki soha nem jó, Ritmusban ver az éjszaka, ahol a fények ragyognak, Az építés mesterei, akik mindig előre néznek.
[Ending]
[Hangszeres halk befejezés]
[Hangszeres halk befejezés]